2011. február 1., kedd

Egy kis statisztika


Alig költöztünk át új lakhelyünkre, a postaládánkban máris egy több oldalas kérdőív várt minket. A STATEC, a luxemburgi statisztikai hivatal küldte, amely 10 évenként népszámlálást végez, valamint felméri az ország lakosságának anyagi helyzetét, nemzetiségi összetételét, átlagéletkorát és a többi, és a többi. Az adatlap kitöltése kötelező. Az apró betűs részből kiderül, hogy aki nem vesz részt a felmérésben vagy hamis adatokat ad meg, azt 251 eurótól 2500 euróig terjedő pénzbírságra büntethetik. Hajajjj!  Engem kérem ilyennel lehet ijesztgetni, így még aznap nekiláttam az adatlap kitöltésének. A hivatal szerint mindössze 10 percet vesz igénybe a kérdések megválaszolása, amit nekem sikerült jelentősen túllépni. Nevezzenek gyengeelméjűnek, de én az olyan kérdéseken hosszan elmerengtem, mint: “Az Ön háztartásában van-e külön fagyasztó?” Mivel a fagyasztónk a hűtőszekrény alján van teljesen elszeparálva. Persze valószínűbb, hogy ők külön hűtőládára gondoltak, de azért nálam rendesen teltek a percek ennek átgondolásakor, és a végén, mint mindig szorult helyzetemben, a férjemhez fordultam a probléma megoldásáért.







Azt sem értettem igazán, hogy amikor a születési adatainkat firtatták, akkor a születési év egzakt leírása után a hónap-nap miért kerül úgy két külön rubrikába, hogy akik január 1-je  és 31-e között születtek azoknak az 1-es rubrikát kell választaniuk, a február 1-je és december 31-e között születetteknek viszont a 2-es rubrikát. Hogy ebben mi a logika, arra még nem sikerült rájönnöm. Valahogy nekem az lett volna az ésszerű, ha az évet szépen elfelezik, és június végén húzzák meg a határt. Miért van az az érzésem ezek után, hogy akik február 1-je után születtek, az a maradék?

Nos, ha érdekli Önöket, akkor leírom sorban, mire is kíváncsi a luxemburgi statisztikai hivatal. Szerintem igazán érdekes és tanulságos. Ráadásul teljességgel egyedülálló, hogy  ilyen részletes és az egész lakosságra kiterjedő felmérést végezzenek egy országban, még akkor is, ha ez az ország mérete alapján egy kisebb magyarországi megyének felel meg. A KSH is végzett 2001-ben hasonló felmérést, de az csak reprezentatív volt. Egy ilyen vizsgálat ugyanis nagyon költséges lehet, ráadásul az eredményességhez ugyanúgy kötelezővé kellene tenni a válaszadást, mint itt, Luxemburgban.

A kérdőív első részében a lakásunkkal, és ezzel együtt a szociális helyzetünkkel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Mióta lakunk ebben a lakásban? Tulajdonosai vagy bérlői vagyunk? Ha bérlői, mennyit fizetünk érte havonta? Hány szobánk van (na ide bele kell számolni a pincét és a padlást is), és hány négyzetméteres az ingatlan? Van-e benne fürdőszoba és WC? Milyen a fűtésünk: központi vagy egyéni? Gáz, olaj, villany, szél vagy nap az energiahordozó? Rendelkezünk-e vezetékes telefonvonallal? Van-e mobiltelefonunk, ha igen, hány darab? Van-e tévénk, DVD-lejátszónk, HIFI-berendezésünk, számítógépünk és laptopunk? Mosogató-, mosó-, és szárítógépünk? Na és itt jött a trükkös hűtőszekrényes kérdés is.

Aztán következtek a népesség összetételére vonatkozó kérdések. Melyik országban születtünk, és melyik országban született anyánk és apánk? Házasok vagyunk, elváltak vagy szinglik? Mi a családi kapcsolat az egy háztartásban élők között? Milyen nyelven beszélünk otthon és a munkahelyen? Hol éltünk 2010. január 31-én és 2005. január 31-én?

Dolgozunk-e? És ha igen, hol és mit? Milyen szerződéssel: határozott vagy határozatlan idejűvel? Ha nem dolgozunk, akkor dolgoztunk-e valamikor? Ha igen, akkor mit? Ha tanulók vagyunk, akkor mit tanulunk és hol? Mi a legmagasabb iskolai végzettségünk, és ha van, hol szereztük a diplomát?

Hetente hányszor térünk haza otthonunkba? Hány kilométerre van a lakásunk a munkahelyünktől, és ezt mennyi idő alatt tesszük meg? Ehhez milyen járművet veszünk igénybe: buszt, biciklit, motort, vonatot vagy autót? Ha autót, akkor mi vezetjük vagy csak utasok vagyunk? Netán gyalog megyünk?







A kérdőív végén található a “Tudja-e?” oldal. Itt felsorolnak néhány érdekes adatot a 2001-es felmérésből. Innen megtudhatjuk, hogy 2001-ben a lakosság 72 százaléka saját autójával járt be a munkahelyére. Valószínűsítem, hogy ez az arány azóta sem javult a tömegközlekedés javára. Megtudhatjuk, hogy Esch-sur-Sûre a legfiatalabb település Luxemburgban, ott az átlagéletkor csak 32,7 év! (Na, ilyenkor érzem magam nagyon öregnek.) Ám az egész Nagyhercegségben sem magasabb az átlagéletkor 38 évnél. (Ez legalább megegyezik az életkorommal.) Azt is megtudhatjuk, hogy a luxemburgi otthonok átlagban 126  négyzetméteresek.



Nem mehetek el szó nélkül amellett a luxemburgi figyelmesség mellett, hogy az adatlap általános információi nemcsak luxemburgiul, de franciául, németül, portugálul és angolul is olvashatóak. A kérdőív maga francia és német nyelven íródott, de készítettek hozzá egy angol nyelvű plusz adatlapot. Akinek ez még mindig nem lenne elég, az az interneten letöltheti luxemburgiul vagy portugálul az adatlapot. A kérdőívet most először ugyanis interneten is ki lehet tölteni. Nos, ez már valami!







Az adatokat állítólag bizalmasan kezelik majd, és csak statisztikai célra használják fel. Ez megnyugtató, de azért nagyfokú bizalom is szükségeltetik, hogy el is higgyük azt, hiszen a nevünktől a születési adatunkig, anyagi helyzetünktől a családi állapotunkig mindent megtudnak majd rólunk. Szerintem egy anonim kérdőívvel is ugyanígy megkapnák a szükséges információkat, de akkor nem tudnák kin bevasalni a bírságot. Hahaha!